Az ajakosvirágú növények és a féklámpa

 

2008.06.13.

 

2007. június 11-én adták át a Jövő Házában a 17. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait.

 

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával a Magyar Innovációs Szövetség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Duna Televízió hirdette meg az idén 17. alkalommal megrendezett versenyt. Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egy Európai Uniós kezdeményezés, melynek célja egyrészt, hogy előmozdítsa a 15-20 év közötti fiatal tudósjelöltek együttműködését, másrészt pedig az, hogy hozzájáruljon az ígéretes fiatal tehetségek fejlődéséhez. Az idén beérkezett 56 pályázatot elbírálva a döntőbizottság négy első,három második, négy harmadik és egy különdíjat ítélt oda. Emellett további 19 pályázatot részesített dicséretben és kihirdette, melyik három díjnyertes pályázat képviselheti Magyarországot a 2008. szeptember 19-25. között Koppenhágában megrendezésre kerülő “20th EU Contest for Young Scientist” európai döntőjében

 

A díjátadón beszédet mondott Pálinkás József, az MTA elnöke, aki örömét fejezte ki a szép számmal beérkezett pályamunkákat illetően. “Kijutni az olimpiára óriás teljesítmény, ahol az is nyertes, aki nem hoz haza díjat. Nyertes tehát itt is mindenki,aki pályázatot adott be, függetlenül attól,hogy jutalmazták-e most, vagy sem.” – hangsúlyozta az MTA elnöke.

 

 

 

Díjazottak

I. díj

 

Gács Gergő, Sarkadi-Nagy Balázs: Látás vizsgáló készülék

Leél-Őssy Csaba, Márta Zsolt: A Citadella-kristálybarlang geológiai-geomorfológiai vizsgálata

Éger Ferenc: EPRIC

Spohn Márton: Magas specifitású biokatalizátorok – Egy lépéssel a gyógyszeripar előtt

II. díj

 

Gleszer Erik: A nagygombák termesztésében alkalmazható új komposztálási technológiák és alapanyagok

Schulz Ákos: Új glükózalapú citotoxikus molekulák szintézise és tesztelése in vitro és in vivo rendszerekben

Rőmer Péter: Térbeli szelenográfia – Holdfelszín-diorámák

III. díj

 

Kovács Krisztián: EFC párna és matrac

Homolya Miklós: Hatékony adatszerkezet sztringek halmazának tárolására

Kálmán Sára: Az immobilizációs stressz hatása a tanulással és az Alzheimer-kórral kapcsolatos gének kifejeződésére patkány agyban

Laki Balázs, Lám István: A degresszív adópolitika lehetséges hatásai Magyarország gazdaságára

Különdíj

 

Takáts Mónika: Környezetnevelési hiányosságok korrigálása játékkal

Az EU-s döntőn Magyarországot képviselheti

 

Látás vizsgáló készülék (Gács Gergő és Sarkadi-Nagy Balázs)

EPRIC (Éger Ferenc)

A Citadella-kristálybarlang geológiai-geomorfológiai vizsgálata (Leél-Őssy Csaba és Márta Zsolt)

A díjazottakat kérdeztük

 

- Hat évvel ezelőtt egy diákújság Zöld Sarok című rovatát vezettem – meséli Takáts Mónika. Ez saját ötlet volt, amivel szerettem volna elérni, hogy tanuljunk meg környezettudatosan élni és gondolkodni. Sok visszajelzés érkezett, amiből kiderült, hogy a fiatalok nagyon furcsán állnak a témához és keveset tudnak a környezetvédelemről. Fontos dolgok nem voltak egyértelműek számukra, ekkor kezdtünk bele a programunkba. Az volt az ötletünk, hogy a túlzottan elvont környezetvédelmi problémák helyett, mint például az ózonlyuk vagy a bálnák veszélyeztetettsége, olyan hétköznapi dolgokkal ismertessük meg a gyerekeket, amelyeket könnyebben megértenek. Játékosan szeretnénk elmagyarázni nekik a környezet fontosságát. Több játékunkat is elhoztuk a versenyre: egy dominó alapokra építő, tudatos vásárlási emblémákat bemutató társasjátékot és a “tudatos élet” memóriajátékot. Sokszor látjuk, hogy mikor a gyerekek játszanak velük és ott térdel mellettük egy felnőtt, kiderül, néha még a ők sem tudják bizonyos szimbólumok jelentését.

 

- Tulajdonképpen ez nem más, mint egy törölhető-programozható integrált áramkör – magyarázza találmányát Éger Ferenc -, a lényege pedig, hogy saját magát tudja szabályozni a gyártási folyamat során. Ez különösen olyan esetekben jöhet jól, amikor fokozott biztonságra van szükség anélkül, hogy leállna a rendszer, például élet- vagy vagyonvédelmi területeken. Már kiskorom óta érdekelt az elektronika, de maga az ötlet négy hónapja jutott eszembe, konkrétan pedig az elmúlt három hónapban dolgoztam ezen a kérdésen. Ekkora sikerre azonban nem számítottam, hiszen még nem teljesen kidolgozott az eszközöm.

- Nagygombák termesztésével foglalkoztam idén, ennek eredményeképp sikerült bevezetnünk egy alternatív komposztanyagot, a nádat – mutatja be felfedezését Geszler Erik, aki egyben a határontúli pályázatért járó díjat is elnyerte. – Az utóbbi évtizedek tapasztalata azt mutatta, hogy megváltoztak a gombatermesztései módszerek. Ötletünk több szempontból is hasznosnak bizonyult, többek között a komposztanyag kiesésre is megoldást jelenthet at új módszerünk. A nád mindenhol előforduló növény, genetikailag stabilabb a gabonaféléknél, mi pedig kidolgoztuk erre a komposztálási technológiát. Egy újonnan nyílt és jól felszerelt természettudományi gimnáziumba járok Zentán, ahol a délutáni szakkörök közül választottam tavaly a mikrobiológiát. A témával tehát itt ismerkedtem meg. Idén voltam harmadéves, szeretnék továbbtanulni, valószínűleg Szegeden folytatom tanulmányaimat.

 

Borbély Gergő A vezetést biztonságosabbá tevő féklámpa kifejlesztése című munkjáért dícséretben részesült.

 

- Minél jobban nyomjuk a fékpedált, annál több led kezd el világítani, így mutatja a fékezés mértékét, a mögöttünk közlekedőt pedig segíti,hogy időben meg tudjon állni – mutatja be fékmodelljét Borbély Gergő. – Van benne egy olyan funkció is, ami figyeli, hogy milyen gyorsan nyomjuk meg a fékpedált. Ha egy bizonyos sebességnél gyorsabban lépünk rá, azaz pánikfékezünk, akkor hirtelen villan hármat, hogy még jobban felhívja a figyelmet. Ennek használatát a szabályok ma sajnos még nem engedik meg, a rendőr tehát megbüntet ha ilyen féklámpát használ valaki. De ebben az esetben talán igazodhatna a jogszabály egy adott eszközhöz. Az ötlet a család felől érkezett. A sógorom kért meg, hogy készítsek neki egy lámpát a kocsijába, ami akkor gyullad ki, amikor a fékre lép. Ekkor döbbentem rá, milyen haszna is lehet egy ilyen lámpának. Amilyen egyszerű az eszköz, olyan hatásos. Az ehhez szükséges nyomtatott áramköröket az iskolában készítettem a többit pedig szabadidőmben.

 

Spohn Mártont idén másodszor jutalmazták.

- Úgy érzem szerencsém volt, hiszen tavaly is díjnyertes voltam ezen a versenyen. Volt egy jó kiindulási probléma, amiből jött az első ötlet a növényvédelemmel kapcsolatban, ezzel nyertem tavaly. Eközben merültek fel különféle érdekes problémák, amiből egy megragadta a figyelmemet. Kíváncsi lettem hogy mi a genetikai hátterük a különböző ajakosvirágú növények önvédelmi vegyületeinek, melyek szisztematikusan különböznek egymástól. Második évben tehát ennek mentem utána, ezt díjazták idén.

 

A tudomány iránti érdeklődésem inkább a kémia felől jött, de a természetszeretet azért mindig is megvolt bennem. Az ELTE és a Göttingeni Egyetem biológia szakára felvételizek idén, ha időm engedi majd, akkor szabadidőmben szeretném folytatni az elkezdett kutatásokat. A legfőbb dilemmámat az okozza, hogy külföldön az elméleti lehetőségek ugyan túlsúlyban vannak, itthon viszont, részben a tavalyi munkámnak köszönhetően, már megvannak a bejáratott kapcsolatok. Külföldön ezt kellene újra felépíteni. Mindig is vonzott, hogy izgalmas, ismeretlen eredményeket találjak, amiket még senki nem látott.Eddig soha nem okoztt problémát, hogy mit válasszak: a labor általában ötkor bezár,így délutánonként azért marad időm a kikapcsolódásra a barátokkal.