A NAGY TERV IFJÚSÁGI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

A Nagy Terv Ifjúsági Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület a 2010. március 26. napján megtartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) – a 2010. május 7-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően, illetve a 2010. június 17-én és 2011. december 30-án felvett módosításokkal egységes szerkezetben – a következő tartalommal állapítja meg:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

 

(1) A Nagy Terv Ifjúsági Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.

(2) Az egyesület neve: Nagy Terv Ifjúsági Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület

rövidített neve: Nagy Terv Egyesület

angol neve: Great Plan Association

(3) Az egyesület székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 8. V. emelet 2. hrsz: 13289/0/A/37

 

(4) Az egyesület működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

(5) Az egyesület kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

 

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE

 

2. §

(1) Az egyesület elsődleges célja a környezeti nevelés fejlesztése, a fenntarthatóságért folyó tanulás támogatása és a környezeti neveléssel foglalkozók munkájának segítése Magyarországon. Ennek érdekében az alábbi célokat tűzi ki:

 

(a) A környezetvédelem fontosságának tudatosítása, különösen a fiatalabb korosztály, illetve a gyermekek körében; 

(b) Olyan közművelődési rendezvények szervezése, amely bemutatja és népszerűsíti a környezet- és természetvédelem fontosságát;

(c) Óvodai, alap- és középfokú oktatási programok kidolgozása, ilyen intézmények fenntartóival hosszú távú kapcsolatok kialakítása a környezetvédelemre, természetvédelemre, állatvédelemre való tudatos nevelés érdekében;

(d) A természeti környezet védelmére kidolgozott programok beépítése az óvodai, általános és középiskolai nevelésbe, mely egyben elősegíti az egészséges életmód közösségi feltételeinek már gyermekkorban hangsúlyozott fontosságát. 

(2) Az egyesület további célja, hogy tevékenységével aktívan járuljon hozzá a környezettudatos gazdálkodási és állampolgári magatartási formák kialakításához.

(3) Az egyesület alapvető és általános célja, hogy segítse és koordinálja tagjainak a fenti célokkal kapcsolatos önálló és hatékony szakmai tevékenységét. Így különösen:

(a) szakmai rendezvényeket szervez;

(b) szakmai segédanyagokat, lakossági ismeretterjesztő brosúrákat, illetve környezeti nevelési és oktatási anyagokat ad ki és terjeszt a környezetvédelem, természetvédelem és vásárlói tudatosság területén,

(c) szakmai és mozgalmi kérdésekben közös állásfoglalások, ajánlások, sajtónyilatkozatok kiadását kezdeményezi, és országos akciókat szervez,

(d) segíti az általános hazai környezeti és környezettudatos kultúra kialakítását, a fenntartható életmodellek, életstílus-minták, és környezetfilozófiák népszerűsítését (pl. pályázatok kiírásával)

(e) kapcsolatot létesít és tart fenn külföldi környezetvédő szervezetekkel, valamint hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel és intézményekkel.

 

(4) Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. §-ának c.) pontja alapján az alábbiakban megjelölt közhasznú tevékenységeket folytatja:

3. tudományos tevékenység, kutatás

Az egyesület kutatást végez annak érdekében, hogy a környezeti nevelési módszerei a lehető legjobban illeszkedjenek a fiatalok problémáihoz, az iskolai környezeti nevelés hiányosságaihoz, a korcsoporti egyediségekhez. Az egyesület a kutatást folyamatosan, kérdőíves formában végzi és a kiértékelést folyamatosan aktualizálja. A kutatási eredményeket az egyesület folyamatosan frissíti és a honlapján közzéteszi. Az eredmények felhasználásával folyamatosan fejleszti a környezeti neveléssel kapcsolatos programjait és azt hazai, illetve nemzetközi környezeti neveléssel foglalkozó szervezeteknek, valamint oktatási intézményeknek átadja.

 

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

Az egyesület saját fejlesztésű, innovációs díjjal is kitüntetett játékait használja a programjaihoz. A játékok újrahasznosított alapanyagokból készülnek és játék közben környezettudatosságra nevelnek.

Az egyesület ismeretterjesztést végez annak érdekében, hogy a fiatalok tisztában legyenek a körülöttük zajló környezeti változásokkal és azon lehetőségekkel, amikkel ezt befolyásolni tudják.

8. természetvédelem, állatvédelem

Az egyesület saját rendezvényei, kiadványai segítségével természet- és környezetvédelemre való ismeretterjesztést végez annak érdekében, hogy a fiatalok megismerkedjenek a természeti értékekkel, azok jelentőségével és ezen keresztül megértsék azok védelmének, gondozásának fontosságát. Az programokon keresztül játékos és gyakorlati formában megismerkednek a problémákkal és megoldásokkal is. Az egyesület alkalmanként nyílt kirándulásokat és túrákat szervez természetvédelmi helyszínekre, melyek során a résztvevők megismerkedhetnek az adott terület természeti értékeivel.

 

9. környezetvédelem

Az egyesület tevékenységének kiemelkedően fontos pontja a környezet definiálása, mely hozzásegíti a fiatalokat ahhoz, hogy ne csak a természet rongálását érezzék elítélendőnek, hanem tisztában legyenek azzal is, hogy körülöttük minden és mindenki a környezetük része és mindennel és mindenkivel szemben felelősségteljesen kell viselkedniük. A környezetvédelem részeként „embervédelmet”, egymásra való odafigyelést és felelősségvállalást tanulnak, saját fejlesztésű játékok használata, szituációs gyakorlatok és esetenként, kiegészítő jelleggel kiscsoportos foglalkozások formájában.

Az egyesület alkalmanként nyílt, bárki által látogatható környezetvédelmi előadásokat szervez, ahol meghívott szakértők tartanak egy adott témakörben előadást. Ezáltal az egyesület biztosítja önkéntesei és a résztvevők számára, hogy a folyamatosan változó környezetvédelmi problémakörökkel és álláspontokkal megismerkedjenek, és naprakész információkat szerezzenek.

Az egyesület bármely nevelési, oktatási, ismeretterjesztési programját és tevékenységét kizárólag önkéntes munkatársai révén, térítésmentesen, illetve esetenként – amennyiben szükséges – önköltségiáron végzi.

 

A fentiek érdekében az egyesület tagjainak és kívülálló személyeknek

a) összejöveteleket szervez
b) szakmai rendezvényeket tart;
c) tájékoztatót vagy folyóiratot, hírlevelet, könyvet és egyéb anyagokat ad ki, saját honlapot működtet;
d) kapcsolatot tart belföldi és külföldi szervezetekkel;
e) népszerűsíti az egyesület céljait és eredményeit;
f) lehetőségei szerint pályázatokat ír ki;
g) projekteket, programokat tervez, szervez és vezet;

3. §

 

(1) Az egyesület feladatai:

a) a tervszerű működéshez és a célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása; e körben az egyesület feladata a megfelelő számú – legalább ötven állandó – önkéntes betanítása, annak érdekében, hogy hetente minimum négy program megtartását tudja vállalni. Feladata továbbá, hogy a programok megtartásához tartáshoz szükséges összes és megfelelő mennyiségű ismeretterjesztő anyagot, játékot, kelléket biztosítsa módszerei hatékony alkalmazása érdekében.

b) az egyesület céljaival összhangban rendezvények, előadások, bemutatók szervezése, megvalósítása; előadásokat, bemutatókat, programokat a következő formákban végez:

• általános iskolák környezetvédelmi napjai;

• sérült gyerekekkel foglalkozó intézmények környezetvédelmi napjai;

• nyári táborok kiscsoportos foglalkozásai, zöld napjai, környezetismereti vetélkedői;

• egyetemi rendezvényeken való ismeretterjesztés és környezetvédelmi játékok;

• pedagógusok számára szervezett ismeretterjesztő fórum;

• nyári fesztiválokon való ismeretterjesztés és játékos ismeretterjesztés

• önkénteseinek bemutatók, továbbképzések

c) A hasonló vagy az egyesület feladataival összeegyeztethető célú, más szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint összefogás a közös célok érdekében. A szervezet egy tapasztalatmegosztó fórumot tart fenn honlap formájában, mely hivatott a kisebb iskolai gyermekszervezetek összehozására, tapasztalatcserére és közös programok szervezésére. Az egyesület gyermek és ifjúsági szervezeteket támogat együttműködésük során módszereinek megosztásával és környezettudatosságra nevelő játékainak átadásával, közös program szerevezésével, vagy a másik szervezet rendezvényén való programtartással.

 

Az egyesület programjait az egyesület önkéntesei tartják. Az önkéntesek az egyesület célkitűzéseivel egyetértenek és munkájukért anyagi támogatásban semmiféle formában nem részesülnek.

 

4. §

 

(1) Az egyesület a céljai megvalósításához szükséges anyagi háttér megteremtése érdekében – kiegészítő jelleggel, non-profit irányultságát, jellegét, valamint szellemiségét nem veszélyeztető és nem elhalványító módon – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az e fejezet (3) bekezdésében foglalt tevékenységekre fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján jogosult folytatni.

(3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem fogad el, valamint azoknak támogatást nem nyújt. A közhasznú egyesület nem szolgálhat semmilyen politikai vagy gazdasági érdeket, és (a tevékenysége lényegéhez tartozó, és a Kszt.-vel, illetve az egyesületre vonatkozó egyéb jogszabályokkal összeegyeztethető módokat kivéve) nem törekedhet a jogalkotás befolyásolására semmilyen politikai és gazdasági érdek képviseletében propaganda útján vagy egyéb módon. Így közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem is fogad el. Országgyűlési képviselőt nem állít és nem támogat.

(4) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület közhasznú szolgáltatásai elsősorban a 3 és 27 éves kor közötti fiataloknak szólnak, de azokat bárki igénybe veheti. Az egyesület szolgáltatásai az egyesület bármilyen úton való megkeresésével (postai, elektronikus, személyes, telefonos) bárki számára elérhetőek. Az egyesület programjai nyilvánosak.

 

III.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

A tagsági jogviszony keletkezése

5. §

 

(1) Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az alábbiakban meghatározottak szerint. Jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csak pártoló tag lehet. A tagokról és a tagdíjfizetésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik.

(3) Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökségének valamelyik tagjával.

(4) A tagfelvétel kérdésében – a tiszteletbeli tag kivételével – a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az egyesület elnöksége határoz.

(5) A felvételt megtagadó határozat ellen 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni, amely fellebbezést a következő közgyűlésen meg kell tárgyalni.

A tagsági jogviszony megszűnése

6. §

 

(1) A tagsági viszony megszűnik:

a) kilépéssel, a kilépésnek az elnökséghez történő bejelentésétől;

b) kizárással, a kizáró határozat meghozatalának, illetve a kizáró határozat elleni fellebbezés elutasításának napjától;

c) a tagdíj meg nem fizetése esetén, abban az esetben, ha az egyesület a tagot az esedékesség lejártát követően tagdíjhátraléka megfizetésére megfelelő határidő tűzésével írásban felszólította és a kitűzött határidő is eredménytelenül telt el;

d) a tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének részletes szabályairól az egyesület szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: Szervezeti és Működési Szabályzat) rendelkezik.

(3) Az egyesület kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon:

- az egyesület érdekeit, illetve az Alapszabályt súlyosan sértő, vagy azt veszélyeztető magatartást tanúsít, illetve

- a tagsági viszonyból eredő valamely lényeges kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

 

A kizárási eljárást a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az elnökség kezdeményezi. Az elnök az érintett tagot az ellene kezdeményezett kizárási eljárásról írásban értesíti. Az elnökség a tagot – az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül – meghallgatja, és egyidejűleg lehetőséget biztosít a tag érdemi védekezésének előterjesztésére.

 

A kizárásról első fokon az elnökség dönt. A tag az elnökségnek a kizárást elrendelő döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fordulhat jogorvoslattal.

 

Az egyesületi tagság fajtái

7. §

 

Az egyesület tagjai – jogaik és kötelezettségeik terjedelme alapján – lehetnek:

a) alapító tagok,

b) rendes tagok,

c) pártoló tagok,

d) tiszteletbeli tagok.

Alapító tag

8. §

 

(1) Alapító tag az a természetes személy lehet, aki az egyesület alakuló közgyűlésén jelen van, vállalja az egyesület céljainak szellemi előmozdítását és az alakuló vagyon részarányos hányadát készpénzben megfizeti.

 

(2) A tagsági viszony az alapító tagoknál jelen Alapszabály elfogadásával jön létre.

 

(3) Az alapító tag jogosultságaira és kötelezettségeire jelen Alapszabálynak a rendes tagra vonatkozó rendelkezései irányadók

 

Rendes tag

9. §

 

(1) Az egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy, aki az egyesület céljával egyetért, és belépési nyilatkozatában elfogadja az egyesület Alapszabályát.

 

(2) A rendes tag:

a) személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésén, az elnökség megválasztásában, a határozatok meghozatalában;

b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;

c) választható az egyesület szerveibe;

d) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben;

e) használhatja az egyesület létesítményeit, eszközeit;

f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait;

g) betekinthet a közgyűlés és az elnökség határozataiba, a közgyűlésen és az elnökség ülésén készült jegyzőkönyvekbe, továbbá az egyesület költségvetésébe, beszámolóiba és közhasznúsági jelentésébe, valamint azokról az elnöktől másolatot kérhet.

 

(3) A rendes tag köteles az egyesület Alapszabályának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint határozatainak megtartására, valamint a tagdíj megfizetésére.

 

Pártoló tag

10. §

 

(1) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület anyagi, illetve természetbeni, alkalmi vagy folyamatos támogatását vállalja, de az aktív tevékenységben nem kíván részt venni. A támogatás jellegét és mértékét az elnökséggel kötött megállapodásba kell foglalni.

 

(2) A pártoló tag:

a) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén,

b) véleményt nyilváníthat az egyesület általa támogatott tevékenységével kapcsolatban.

 

(3) A pártoló tag köteles az általa önkéntesen vállalt támogatás szolgáltatására, valamint az egyesület jó hírnevének ápolására, óvására, illetve köteles a jelen Alapszabály rendelkezéseit betartani.

 

(4) A jogi személy pártoló tag képviselője útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. A képviseletet a cégkivonat bemutatásával kell igazolni.

 

Tiszteletbeli tag

11. §

 

(1) Az egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, akit legalább két egyesületi tag javaslatára az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választ.

(2) A tiszteletbeli tag részt vehet az egyesület közgyűlésén, továbbá javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatosan.

(3) A tiszteletbeli tagtól az egyesület elvárja az egyesületi célkitűzések népszerűsítését, hagyományainak ápolását, erkölcsi támogatását.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

12. §

 

(1) Az egyesület szervei:

a) közgyűlés,

b) elnökség.

(2) Az egyesület szerveinek bármely magyar állampolgár, vagy olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy olyan személy, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

(3) Az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az egyesület megszűntét megelőző két évben legalább egy évig elnöki, illetve alelnöki tisztséget betöltő tag, amennyiben az egyesület az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(4) Az egyesület vezető tisztségviselői kötelesek az egyesületet tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

 

A közgyűlés

13. §

 

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

 

A közgyűlést az egyesület elnöke évente legalább egyszer, írásban hívja össze. A közgyűlés helyéről az egyesület elnöke dönt.

 

A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

 

A közgyűlés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a közgyűlésről szóló értesítés legalább 15 nappal a közgyűlés előtt megtörténjen. A közgyűlés helyéről és időpontjáról az egyesület valamennyi rendes, illetve a közgyűlésen megjelenni jogosult tagját tértivevényes postai küldeményben, illetve az egyesület honlapján kell értesíteni a közgyűlés tervezett napirendi pontjainak megjelölésével.

 

A közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

 

Ha a közgyűlés a kezdő időponttól számított fél órán belül nem határozatképes, akkor azt 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a csak abban az esetben határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha erről a körülményről a tagokat az eredeti közgyűlési meghívóban kifejezetten tájékoztatták. Amennyiben a tagok ilyen tájékoztatást nem kaptak, a megismételt taggyűlés határozatképességére az eredeti taggyűlés határozatképességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14. §

 

(1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) ha az egyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt az elnökségtől kéri,

b) ha a bíróság ezt elrendeli.

 

(2) A rendkívüli közgyűlést az ok felmerülésétől számított 8 napon belül, 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

(3) A rendkívüli közgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

 

 

 

 

15. §

 

(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint az egyesület feloszlásának kimondása, továbbá az egyesület nemzetközi szervezetbe való belépésének elhatározása;

b) az Alapszabály, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, elfogadása, továbbá módosítása;

c) az egyesület tevékenységéről és költségvetéséről szóló terv, az éves költségvetés, valamint az annak végrehajtásáról szóló elnökségi beszámoló elfogadása;

d) a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabályok szerinti közhasznúsági jelentés elfogadása;

e) az egyesület elnökének és alelnökeinek megválasztása;

f) a kizárt tag fellebbezésének elbírálása;

g) az elnökség javaslata alapján a tagdíj meghatározása;

h) felügyelő szerv hiányában az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése;

i) a felügyelő bizottság létrehozása, hatáskörének, működésének megállapítása, valamint tagjainak megválasztása;

j) határozathozatal minden kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy közgyűlési határozat a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti esetekben a határozat elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A közgyűlés határozatait – az elnök, az alelnök és az ügyvezető megválasztását, valamint a kizárt tag fellebbezésének elbírálását kivéve – nyílt szavazással, – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a jelenlévő tagok szavazatainak többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Titkos szavazással hoz határozatot a közgyűlés, ha a jelenlévő tagok egyharmada ezt indítványozza.

(5) A közgyűlés nyilvános.

(6) A közgyűlés határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. B. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.

 

16. §

 

(1) A közgyűlés kezdetén jegyzőkönyvvezetőt kell választani, aki a közgyűlésről jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét és idejét, a jelenlévő tagok névsorát, a szavazat érvényessége megállapításának jogalapját, a közgyűlés által hozott határozatokat azok meghozatalának sorrendjében, azok tartalmát, illetve hatályát, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők számarányát – lehetőleg személy szerint, a titkos szavazás kivételével –, valamint az egyes szavazók esetleges különvéleményét. A jegyzőkönyv további tartalmát a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) A közgyűlésen hozott határozatokat a jegyzőkönyv vezetője és annak hitelesítője írja alá. A közgyűlésen készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet, kivéve a jegyzőkönyv azon részeit, amely személyiségi jogokat sérthet. A közgyűlésen hozott határozatokat az elnökség a közgyűlést követően a határozatok tárába kronológiai sorrendben lefűzi, és azokat a jegyzőkönyv dátumától számított 10 évig megőrzi. Az elnökség a határozatokat az egyesület honlapján közzéteszi.

(4) A közgyűlés elnöke az a tag, akit a közgyűlés a tagok közül egyszerű többséggel elnöknek megválaszt.

 

Az elnökség

17. §

 

(1) Az egyesület elnöksége 3 tagú, az elnökből, az alelnökből és az ügyvezetőből áll.

(2) Az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés, az elnök vagy az egyesület más szerve kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

(3) Az elnökség feladata és hatásköre:

a) az egyesület törvényes és az Alapszabálynak megfelelő működésének biztosítása;

b) az egyesület közgyűlése által hozott határozatok végrehajtása, illetve azok végrehajtásának ellenőrzése;

c) javaslattétel a szükséges határozatok meghozatalára a közgyűlés számára,

d) az egyesület éves tevékenységéről és költségvetéséről szóló terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése;

e) az egyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;

f) javaslattétel elkülönült felügyelő szerv létrehozására, hatáskörének, működésének megállapítására a közgyűlés részére;

g) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyeket jogszabály, az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve közgyűlési határozat a hatáskörébe utal.

(4) Az elnöki, alelnöki és ügyvezetői tisztség megszűnik:

a) a megbízatás lejártával,

b) lemondással,

c) elhalálozással,

d) az egyesületből való kilépéssel vagy kizárással

e) visszahívással.

 

(5) Az elnököt, az alelnököt és az ügyvezetőt a közgyűlés abban az esetben hívhatja vissza, ha azok valamely, a jelen Alapszabályban meghatározott lényeges kötelezettségüket vétkesen megszegik. Az elnökségi tagok visszahívásról az egyesület tagjai egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés titkos szavazással hozott határozatban dönt. A visszahíváshoz a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. A visszahívással egyidejűleg a közgyűlésen a megüresedett helyekre új elnökségi tagokat kell választani.

18. §

 

(1) Az elnökség munkarendjéről saját maga dönt.

(2) Az elnökség negyedévente ülésezik.

(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azokat az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről a meghívottakat értesíteni kell

(4) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

(5) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

 

19. §

 

(1) Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elnökség határozatait, azok tartalmát, illetve hatályát, továbbá személy szerint a határozatot támogató és ellenző elnökségi tagot/tagokat, valamint a határozatok meghozatalának napját. A jegyzőkönyv további tartalmát a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(2) Az elnökség ülésén készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet, kivéve a jegyzőkönyvnek azon részeit, melyek megismerése személyiségi jogokat sérthet. Az elnökség határozatait a határozatok tárába kronológiai sorrendben le kell fűzi, és azokat a jegyzőkönyv dátumától számított 10 évig meg kell őrizni. A határozatokat az elnökség az ülést követően az egyesület honlapján közzéteszi.

 

Az elnök

20. §

 

(1) Az egyesület elnökét a közgyűlés választja. A megbízatás három évre szól, ugyanaz a személy korlátlanul újraválasztható. A megbízatás idejének lejártával új választást kell tartani.

(2) Az elnök megválasztása titkos szavazással történik.

(3) Az elnök személyére csak alapító és rendes tag jelölhető. A tagok csak egy jelöltre szavazhatnak.

(4) A jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a jelenlevő tagok szavazatainak több mint a felét megszerezte.

(5) Ha több jelölt közül egyik sem szerzett többségi szavazatot, akkor új szavazást kell tartani azon jelöltek tekintetében, akik az első szavazáson a szavazatoknak legalább az egynegyedét megszerezték. Ha legalább két ilyen jelölt nincsen, akkor a szavazást azon legfeljebb három jelölt között kell megtartani, akik a legtöbb szavazatot az első szavazáson elérték. A második szavazáson megválasztott elnöknek az a jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

 

21. §

 

(1) Az egyesület elnöke a 12. § (2) bekezdésében meghatározott személy lehet, akivel szemben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9. §-ában, valamint egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok nem merül fel.

(2) Nem lehet az egyesület elnöke, aki az egyesülettel az elnöki tisztségen kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, valamint aki a nem bárki által megkötés nélküli, cél szerinti juttatásból részesül, továbbá aki e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]

(3) Az elnök

a) gyakorolja az egyesület alkalmazásában álló munkavállalók felett a munkáltatói jogokat;

b) szervezi és irányítja az elnökség működését;

c) nyilvántartást vezet az egyesület tagjairól;

d) megőrzi és nyilvántartja a közgyűlési jegyzőkönyveket, valamint az elnökség üléséről készült jegyzőkönyveket.

 

 

 

 

Az alelnök

22. §

 

(1) Az alelnököt a közgyűlés három évre választja. Az alelnök korlátlanul újraválasztható. A megbízatás idejének lejártával új választást kell tartani.

(2) Az alelnök megválasztása titkos szavazással történik.

(3) Alelnöknek csak alapító és rendes tag jelölhető. A tagok csak egy jelöltre szavazhatnak. Megválasztottnak az adott alelnöki tisztségre az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévők többségének szavazatát megkapta. Több jelölt esetén az elnöki tisztségre vonatkozó szavazás szabályai irányadók.

(4) Alelnök a 12. § (2) bekezdésében meghatározott olyan személy lehet, akivel szemben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9.§-ában, valamint egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok nem merül fel.

(5) Nem lehet az egyesület alelnöke, aki az egyesülettel az alelnöki tisztségen kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, valamint aki a nem bárki által megkötés nélküli, cél szerinti juttatásból részesül, továbbá aki e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

 

Az ügyvezető

23. §

 

(1) Az ügyvezetőt a közgyűlés választja az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének irányítására.

(2) Az ügyvezető feladata a tagdíjak beszedése és az egyesület gazdálkodásának vezetése.

(3) Az ügyvezetőre egyebekben az alelnökre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók.

Felügyelő bizottság

24. §

(1) Ha az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot meghaladja, akkor a közgyűlés, a közgyűléstől és az elnökségtől elkülönült felügyelő bizottságot választ a Kszt. 8. és 9. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.

(2) A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjának csak alapító és rendes tag jelölhető. Az elnökség tagjai bizottsági tagnak nem jelölhetők.

(3) A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja az alelnökök választására vonatkozó szabályok szerint. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják.

(4) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

 

VI.

AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE, KÉPVISELETE

25. §

 

(1) Az egyesület jogi személy, amelyet az elnök képvisel. Az elnököt – annak akadályoztatása esetén – elsősorban az ügyvezető, annak akadályoztatása esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(2) Az egyesület írásbeli képviselete akként történik, hogy az elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az alelnök vagy az ügyvezető nevét az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott – teljes vagy rövidített – neve fölé a hiteles aláírási nyilatkozatnak megfelelően írja.

(3) Az egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez az elnök, vagy az ügyvezető aláírása szükséges.

(4) Az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az egyesület nevében az elnök gyakorolja.

 

 

VII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

26. §

 

(1) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a) tagsági díjak,

b) természetes személyek, valamint állami szervek, társadalmi és egyéb szervezetek által nyújtott támogatások, adományok,

c) alapítványoktól és közérdekű kötelezettségvállalásokból származó bevételek,

d) rendezvények bevételei,

e) reklámtevékenységből származó bevételek,

f) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

(3) Az egyesület jelen Alapszabályban meghatározott tagjai éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évente 500 Ft, azaz ötszáz forint, amelyet belépéskor, illetve minden naptári év január 15-éig kell megfizetni.

(4) Az egyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból, illetve vagyoni értékű jogokból áll. Az egyesület induló vagyona: 20.000 Ft, amelyet az alapító tagok bocsátanak az egyesület rendelkezésére.

(5) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

(6) Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről, valamint a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

(7) Az egyesület javára felajánlott adományokat, támogatásokat az egyesületi célok megvalósítására kell fordítani. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci értéken kell nyilvántartásba venni.

(8) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatás elszámolásának feltételeit és módját.

(9) Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hiteltörlesztésre nem használhatja fel.

(10) Az egyesület által cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatást az elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon, az ott rögzített feltételek szerint ítéli oda. Az egyesület működése, a cél szerinti juttatások fajtái, illetve azok igénylésének módja bárki által megismerhető, azokat évente az elnökség legalább egy alkalommal az egyesület honlapján a nyilvánosság részére közzéteszi.

(11) Az egyesület a tisztségviselőit, a támogatóit, valamint ezek hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(12) Az egyesület az éves számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, amelynek elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az éves számviteli beszámolóba és a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az egyesület elnöksége az egyesület honlapján közzéteszi. Az egyesület honlapja: www.nagyterv.hu.

 

VIII.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

27. §

 

(1) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekről a közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik, amely nem állhat ellentétben az Alapszabállyal.

(2) Az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát az elnökség dolgozza ki, és azt a közgyűlés fogadja el.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza az egyesületi vagyon kezelésének feladatait, a célra rendelt vagyon felhasználásának módját és az egyesületi célokat szolgáló gazdálkodás feltételeit.

 

 

IX.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

28. §

 

(1) Az egyesület megszűnik:

a) feloszlásának közgyűlés általi kimondásával,

b) más egyesülettel való egyesüléssel,

c) feloszlatással,

d) megszűnésének megállapításával.

(2) Az egyesület feloszlása esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik.

(3) Az egyesület, mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatás ellátására irányadó szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan rendezni.

(3) Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá, ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonáról nem történt rendelkezés, a vagyont – a hitelezők kielégítése után – az egyesület céljaival összefüggő közérdekű célokra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

 

X.

HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG

29. §

 

(1) Az egyesület elnöke a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően írásban, igazolható módon gondoskodik az egyesület testületi szervei döntéseinek az érintettekkel történő közléséről.

(2) A testületi szervek döntéseit az elnök az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesületnek a VII. fejezet 26. § (12). bekezdésében megjelölt honlapján hozza nyilvánosságra.

(3) Az egyesület a működésének módjáról, a szolgáltatásai igénybevételének, valamint a beszámolói közlésének módjáról internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

(4) Az egyesület testületi szerveinek döntéseit a határozatok tárában nyilván kell tartani, ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, hatályát, illetve azok meghozatalának időpontját, valamint a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges, a személyét.

(5) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.

XI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §

 

(1) Az egyesület Alapszabályában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések értelmezésére az elnökség jogosult. Az elnökség állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.

(2) Az alapítók tudomásul veszik, hogy az egyesület érvényes létrejöttéhez az Alapszabály bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az egyesület jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.

(3) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó és mindenkor hatályos szabályai az irányadóak.

 

Kelt: Budapest, 2011. december 30.

 

 

 

 

 

az egyesület elnöke