Takáts Mónika: Környezetnevelés megreformálása

 

Az általam választott téma, a környezetvédelem tanításának megreformálása és mindennapi életbe való beépítése. 12 évesen kezdtem el ezzel a témával foglalkozni és meglátásaim alapján megoldási javaslatomat egy programba foglalva, 16 évesen alapítottam meg a NagyTerv Ifjúsági Természet- és Környezetvédelmi Programot.

A kutatásaim kiinduló pontja az volt, hogy mint környezetvédelemmel foglalkozó diákújságíró, a kőbányai Patai Művelődési ház által kiadott „KőbányaNyúz, kreatív fiatalok lapja” című újságban elindítottam a „Zöld sarok, zöld sorok” természet- és környezetvédelmi rovatot. Ennek legfőbb pontja  a „Tanuljunk élni, gondolkodni zöldül” cikksorozat volt, melynek célja kimondottan az, hogy a kisebb-nagyobb gyerekeknek elmagyarázza a természet- és környezetvédelem fontosságát és, hogy kézzelfoghatóvá tegye számukra ezt, valamint elmagyarázza, hogy egy gyerek mi mindent tehet a mindennapokban a környezetéért.

Miközben a cikkeimet írtam, észrevettem, hogy a fiatalok nagyon furcsán reagálnak az általam mondottakra. Ekkor kezdtem el keresni azt a pontot, ahol a fiatalok környezettel való kapcsolata megváltozik.

Útjára indítottam egy több száz kérdőívből (a pályázat beadásáig összesen 1150db) álló kutatást. A felmérés lényege az volt, hogy 14 szempontból (pl. lakhely, otthon tartott állatok, család stb.) vizsgáltam a fiatalok hozzáállását a környezetvédelemhez és környezetneveléshez (több mint 50 kérdéssel). A kutatásban nagy hangsúlyt fektettem a kérdőív töltetés menetére. A legfőbb cél az volt, hogy minden egyes kérdést személyesen átbeszéljünk, hogy a lehető legjobban kiküszöböljük a kérdések félreértését és elkerüljük az „összevissza x-elgetést”.

A jobb érthetőség kedvéért a válszadásnál az 1-5ig „iskolai” skálát alkalmaztam.

Első kérdésem az volt, hogy hol veszik ki egy gyerekből a „megmentem a világot” lelkesedés. A kérdőívek azt mutatták, hogy a 10-12 éves gyerekek érdeklődése hirtelen lecsökken és onnantól állandóan csökken, míg felnőttkorára eléri az „alig” érdeklődés szintjét. (1.ábra)

Saját tapasztalataim alapján úgy éreztem, hogy ez két féle okból lehetséges: Az egyik, hogy a fiatalok nem érzik valós veszélynek a föld pusztulását, a másik, hogy úgy érzik, hogy nem tehetnek ellene.

Így tehát, a következő kérdésem az volt, hogy végveszélyben van-e a föld?  Meglepő módon minden korosztályban egyenletes volt azoknak a száma, akik így gondolták, tehát ez nem okozhatja a problémát. (2.ábra)

A következő pont az az érzés volt, hogy „én nem tehetek ellene semmit!”. Válaszokból látható volt, hogy erőteljesen megugrott a 10 éves kor felett azoknak a száma, akik úgy érezték nekik nincs beleszólásuk, nem tehetnek semmit. (3.ábra)

 

A következő problémaköröket gyűjtöttem össze, melyeken változtatnunk kell:

Globális, érthetetlen problémák: a gyerekek ezeket hallják: pusztuló világ, kihaló bálnák, ózonlyuk, elsivatagosodás. De míg a felnőttek magyarázat nélkül, nagy szavakkal dobálóznak, addig a gyerekek joggal kérdezik meg maguktól, hogy „Hogyan mentsek bálnát a budapesti ötödik emeletről?” Hát, így nézve a kérdést, valóban nem tehetnek sokat.

Felnőttek fordítanak „gyereknyelvre”: Más a szóhasználata egy felnőttnek, másak a problémákról alkotott gondolatai, sok mindent egyértelműnek vesz és csak „próbál gyereknyelvre fordítani”

Gyerekeknek nem lehet önálló kezdeményezésük: a tanároktól azt halljuk az iskolában, hogy viselkedj felnőttként és felelősség teljesen, de mikor saját gondolatunk, megoldásunk lenne, megkapjuk, hogy mi csak gyerekek vagyunk. Ugyan ez a probléma környezetvédelmi szervezeteknél is fenn áll, 12 évesen fordultam több globális szervezethet, de mindenhol azt kaptam vissza, hogy „ha majd 18 leszel elolvassuk a leveled, majd ha 25 leszel kikötözheted magad egy fához, majd ha lesz 15 diplomád megkérdezzük a neved…”

Azonos tanterv, eltérő körülményekben: Gyerekekkel folytatott beszélgetéseimből kiderült, hogy ugyanazt a tantervet és könyveket használják pl. vidéki és nagyvárosi iskolákban. Ugyan az a gondolkodás nem lehet hatásos ennyire eltérő körülmények közt élő embereknél. Vidéken 20-30%-kal nyitottabbak a környezetvédelem kérdéseire (4.ábra).

Elszigetelten működő projektek: Ha életben is marad egy pár fiatal által létrehozott kis csoport, akkor sincs egy fórum, ahol egymásra találhatnának igazán, ahol együtt tehetnének valami jót, ahol tapasztalatot cserélhetnének.

10 év felett az érdeklődés esik…

MIÉRT?	MEGOLDÁS
A tanítás csak a multicégek, gyárak, vadászatok felelősségét említi az órákon, a mindennapos környezetvédelemről alig esik szó.	A fiataloknak megmutatjuk, hogy igenis a mindennapjaikban felelősek a környezetükért, mottónk „OLYAN, A VILÁG AMILYENNÉ TE TESZED” Kézzelfogható, mindennapi megoldásokat nyújtunk.
A felnőttek úgy tanítanak, hogy megpróbálják felnőtt nyelvről gyereknyelvre fordítani.	Diák – diákkal jobban szót ért, ezért foglalkozásainkon a lehető legjobban lecsökkentjük a korkülönbséget „tanító és tanított” közt.
Nagy létszámú osztályokban nincs lehetőség minden véleményt meghallgatni, és feloldani a gátlásokat, amit a személytelen oktatás okoz.	Személyes kontaktusra mindenkinek szüksége van, ezért foglalkozásainkon 2 nagyterves max. 5 fiatallal beszélget, úgy hogy közben mindenkin névtábla van, – így sokkal személyesebb lesz.
Kevés gyakorlat, túl sok magolás az iskolákban, a környezettan órákon. Az iskolások csak azért tanulják, (kötelező jelleggel), hogy a dolgozatért jó jegyet kapjanak, és utána azonnal „törlik” a tudást.	Gyakorlati oktatásra, természetjárásra és játékos rávezető, gondolkodtató feladatokra van szükség.
A tananyag a baj el nem követésére tanítja a fiatalokat, nem fektet hangsúlyt a kijavításra.	Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy „ha elfogadom a rosszat, felelős vagyok azért, ha rosszabb lesz!”.
A tanárok azt tanítják, hogy a gyerekek viselkedjenek felelősség tudatos felnőttként, de a fiatalok önálló ötleteit nem veszik figyelembe, mondván ő még nem 18!!!	Önálló kezdeményezéseknek helyet kell adni és meg kell teremteni egy fórumot, ahol találkozhatnak az ötletek és segíteni kell, hogy ezek érvényre juthassanak .
Felnőttek nem környezettudatosak, így a fiatalok nem környezettudatosságba nőnek fel.	A gyerekeknek kell a szüleiket ebben a témában megnevelni. Meg kell nekik tanítani, hogy igenis van joguk rászólni egy (pl. szemetelő) felnőttre.

 

A kidolgozott megoldásokat a NagyTerv keretein belül a már 2 és fél éve konkrét programokkal és eseményekkel kezdtem megvalósítani:

Iskolai foglalkozások:

Másfél éve iskolákban tartunk a gyerekeknek szóló kiscsoportos foglalkozásokat.

Legfontosabb pontjai:

- Minél kisebb legyen a csoport, hogy jobban tudjuk beszélgetni személyesen (5 gyerek és 2 nagyterves maximum).

- Minden gyerek kap névtáblát, hogy ne úgy kelljen megszólítanunk, hogy „Te ott a piros pólóban”

- Nem tanítunk, hanem inkább a beszélgetést irányítjuk olyan gondolatokkal és kérdésekkel, hogy a gyerek jöjjön rá a megoldásra, így a saját sikerélményeként épül be a gondolkodásába.

- Tanulságos saját tapasztalatokat beszélünk át, Saját módszerünkkel közel tudjuk hozni a legkisebbhez is a környezetvédelem gondolatát. Fel tudjuk bennük ébreszteni a személyes felelősség gondolatát.

- Megismernek bennünket a gyerekek, így könnyen át tudjuk adni nekik a mi lelkesedésünket, elkötelezettségünket.

- Tódor a környezettudatos vidám manó segít nekünk abban, hogy feloldjuk őket a gátlásaik alól.

- Minden tapasztalatunkat lejegyezzük, hogy később a környezetnevelési ajánlás kidolgozásában segítsen. A foglalkozásokat csak saját csapatunk tagjai, önkéntes alapon csinálják.

Óvodai foglalkozások

Egy éve csinálunk egészen piciknek foglalkozásokat. Most „Környezettudatos és szép világ” programsorozat keretében az összes óvodába el tudunk jutni. Kisebbekről lévén szó egy-két alapvető dologgal ismerkedünk játékos formában. A lényeget a különböző anyagfajták megismerésére és felismerésére fektettük, megkoronázva egy kis szelektív gyűjtési játékkal, ahol a picik saját kezükkel válogatják szét és teszik megfelelő helyre a hulladékot.

Itt is segítségünkre van Tódor manó: baba, lufi és színező formájában.

Minden tapasztalatunkat lejegyezzük, továbbá az óvónők észrevételeit is összegyűjtjük, hogy később a környezetnevelési ajánlás kidolgozásában segítsen.

A foglalkozásokat csak saját csapatunk tagjai, önkéntes alapon csinálják.

Nyári tábor foglalkozások

Két éve kezdtük el gyerekeknek szóló nyári tábor programainkat.

Ez két részre bontható:

- Kiscsoportos beszélgetés, ez azonos az iskolai foglakozásokkal. Ha a körülmények engedik, akkor ezt  szabadban csináljuk, sétálva, vagy fűben ülve stb.

- Játékos része, mely keretében visszük óriás-társasjátékainkat és rendezünk hulladékból „kézműveskedést”, melynek lényege, hogy megtanuljunk minden hulladék anyagot valami jópofa, hasznos dologgá (ceruzatartó, maszk, gyertyatartó) átalakítani.

Célunk, hogy közben beszélgessünk és megismerjük egymás gondolatait a témában.

Tódor a környezettudatos vidám manó itt is velünk van, baba, színező, kitűző, hűtőmágnes stb. formájában.

Minden tapasztalatunkat lejegyezzük, hogy később a környezetnevelési ajánlás kidolgozásában segítsen.

A foglalkozásokat csak saját csapatunk tagjai, önkéntes alapon csinálják.

Klubdélután

Klubdélutánokat szervezünk, ahová kutatókat, professzorokat, de főként érdekes embereket hívunk meg. Kimondottan azokat az előadókat keressük, akik hajlandóak minket partnerként kezelni egy beszélgetésben. Olyan témákat választunk, amikben sok sztereotípia van, hogy ezeket tisztázzuk. Rövid előadás után átalakul teázós klubbeszélgetéssé, mely után mindig nagyon pozitívak a visszajelzések.

Környezetvédelmi kezdeményezésekben

Részt veszünk minden kezdeményezésen a szemétszedéstől a tudományos konferenciákig. Fontosnak tartom, hogy hirdessünk minden jó kezdeményezést. Mindig sok fiatalt toborzunk és viszünk ezekre, a NagyTerv szervezésében. Eddig jó pár alkalommal voltunk szemetet szedni, jótékonysági eseményeken, környezetvédelmi rendezvényeken. Ezeken mindig népszerűsítjük a Nagy Tervet is.

Konferenciákon képviseljük a fiatalok és a környezetvédelem viszonyát és felhívjuk a hiányosságokra a figyelmet, hisz gyerek szemszögből más problémák is felmerülnek. Ott voltunk a VAHAVA és a Magyar Klímaváltozási Cselekvésterv vitáján is, Duna jobb és bal partja és Városvédő konferenciákon egyaránt.

Zöldindulás

A FikszRádió másfél éve egy velem készített interjú után felajánlotta, hogy készítsünk műsort a Nagy Terv eszméit követve. Így jött létre a ZöldIndulás, mely azóta kéthetente szerdánként este, 7-9 közt hallható Tepliczky István és az én vezetésemmel. A műsor jövő hónaptól hetente lesz hallható.

A műsorban “környezet” és “természet” fogalmát a lehető legszélesebb értelemben értjük, a cselekedetektől a környezettudatos nevelésen keresztül a szellemi vonatkozásokig.

Ízelítő eddigi témáinkból:

Ökoszolgálat, Hulladékból termék kiállítás, Természet Tudományi Múzeum, Környezetvédelmi Minisztérium, Ez vajon klímaváltozás? – Takács Sánta András, Magyar Madártani Egyesület, Greenpeace, Hulladék Munka Szövetség, Környzetvédelmi gyermekmegőrző, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Ökotárs, Környezetvédelem a XII. kerületben, Recycle Mission Hungary, ChemoTox, Kutatók éjszakája, Zöld fiatalok, Németek környezetvédelme, Zöldindulás a Szigetről – helyszíni jelentkezés a Zöld Udvarból, Mire jó a genetika? – Elfogulatlan beszélgetés a genetika sötét foltjairól és vitás kérdéseiről, Tiszta víz! Tiszta levegő! – Lehet-e élni nélküle?, Budapest Zoo, A Merz-ház, Mókus számlálás, AfroAid,  „Állati” beszélgetés egy díjnyertes (!) film kapcsán,  Bocs.hu, ELF…

Pályázatok

Megalakulásunk óta pályázatokat írunk ki, melyeken igyekszünk a fiatalság minél több, különböző rétegét megmozgatni. Első pályázatunk 2006-ban a logo pályázatunk volt, melynek nyertes pályamunkája Tódor a környezettudatos manó volt, aki azóta is kabalafiguránk és a Nagy Terv „arca”. Második pályázatunk ifjúsági fotópályázat volt 2007- 2008-ban, melyben nem csak szép, hanem felháborító és számítógéppel átalakított képeket is vártunk. Most indítottuk útjára számítógépes környezetvédelmi játék-programozó pályázatunkat. (Mellékletek: Történetünk)

Kiállítások

Amennyiben olyan a pályázat anyaga, akkor kiállítást szervezünk belőle.

Első kiállításunk a Magyar Természettudományi Múzeumba volt, melyet Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és a múzeum főigazgatója Matskássy István nyitotta meg..

Második kiállításunk a fotópályázat eredményeiből készült, az Arany10 művelődési központban, melyet Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter és Száláczy Béla életműdíjas fotóművész nyitott meg.

A kiállításainkat felnőtt segítsége nélkül, csak a csapat tagjai készítették!

Honlap

2 és fél éve működik interaktív honlapunk, a www.nagyterv.hu melynek célja a hasonló gondolkodású fiatalok és kisebb szervezetek összehozása. A honlapon megtalálhatók saját kezdeményezéseink részletei, céljaink, elveink, tudományos vitafórumok, aktuális hírek, saját cikkeink, zöld jeles napok, programok, felhívások, játékok, pályázatok, képeslapküldő, letöltések, ajánlók, vendégkönyv stb.

A honlapunk látogatói lépten-nyomon belebotlanak elérhetőségeinkbe, hogy bármikor bátran csatlakozzanak, vagy hívjanak meg minket programot csinálni.

A honlapon csak saját csapatunk tagjai dolgoznak.

Biciklizz nyaralva – Nyaralva biciklizz program

Pár lelkes fiatal vállalta, hogy biciklivel vág neki a nagy útnak, hogy elérje nyaralása helyszínét. A gondolaton elindulva felmerült egy csomó kérdés, hogy akik környezet kímélő és egészséges úton akarnak eljutni valahová, azoknak mennyire sok problémával kell szembenézniük… Nekik szeretnénk segíteni ezzel a kezdeményezéssel!

Mik a felmerülő problémák és hogy kívánunk segíteni?

Hosszabb és lassabb az utatok biciklivel, így jóval több helyen kell megszállnotok esténkén.	A Nagy Terv kapcsolatain keresztül keresünk nektek szállást, ismerős ismerősénél, természetkedvelőknél, akik vállalják, hogy amikor odaértek ingyen megszállhattok náluk
Minden cuccot, ami a “végcél” nyaraláson kelleni fog, lehetetlen egész úton biciklivel vinni	Keresünk olyan embereket, akik ugyanoda mennek nyaralni (nem biciklivel), mint Ti és vállalják, hogy a csomagjaitok egy részét elviszik, mikor ők mennek, és Ti megkapjátok ott
Van olyan pontja az utazásotoknak, amit nem tudtok biciklivel megtenni, lemaradtatok, segítségre van szükség	Keresünk olyan kocsit, ami épp a Ti utatokon halad, épp mikor hirtelen szükségetek lesz rá és van benne üres hely, olyan kocsit aki vállalja elvisz titeket egy darabon

Tudatos vásárlási dominó

A felmérésben nagy hangsúlyt fektettem a tudatos vásárlás és a fiatalok viszonyára. A kiértékelésénél nagyon megdöbbentő eredményre jutottam: A kérdőív elején szerepel a kérdés, hogy „tudod-e mi a tudatos vásárlás” erre a válaszadók 80% azt válaszolta, hogy biztosra tudja, vagy legalábbis nagyjából. A későbbi kérdések során viszont kiderült, hogy a válaszadók alig 30%a tudja ténylegesen, és a többek azt hiszik, hogy csak abból áll, hogy felírom, hogy mit veszek, mielőtt lemegyek a boltba.

Miután ezt a félreértést a lehető legtöbb szempontból feltérképeztem, észrevettem, hogy a probléma általánosnak mondható. Ezek után olyan megoldást kezdtem el keresni, mely minél több társadalmi és korcsoportra használható.

Először is definíciót kerestem a tudatos vásárlóra. A klasszikus fogyasztóvédelem szerint, „tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük. Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról, a legjobb ajánlatot választja ki, és meggyőződik arról, hogy tisztességes árat fizettek a termelőnek.”

A megoldásnak úgy láttam neki, hogy a definícióban rejlő nehézségeket és buktatókat, valamint a saját kutatásaimból pluszban előkerülő problémákat, részeire bontottam:

PROBLÉMA	MEGOLDÁS
Az iskolában, hírekben, rádióban mindenki hall a tudatos vásárlásról, de a lényeg mégsem marad meg bennük.	tudás elmélyítésének a játékos módja a leghatásosabb
Hiába akar bárki tudatosan vásárolni, ha nem lehet megtalálni a megfelelő jelöléseket (Nincs hivatalos gyűjtemény sehol a jelölésekről, és még EU-ban sincs egységes jelölésrendszer)	Össze kell gyűjteni a termékeken használt összes jelölést, ami csak előkerülhet, a világ bármely pontjáról származzon a termék.
A tanárok és előadók gyakran nem magyarázzák meg a számukra alapvető fogalmakat, pl. bio stb. és miért jók ezek	Személyes kontaktus, kiscsoportos, személyre szabottabb foglalkozás
Nincs alkalom, ahol a fiatalok önként vehetnek részt a programokon, így csak az „iskolai kötelező” emléke marad meg	Fesztiválokon, rendezvényeken kell lehetőséget adni az érdeklődőknek

 

A megoldás-darabokból, a konkrét megoldást úgy dolgoztam ki, hogy azt a Nagy Terven keresztül azonnal használni lehessen.

A végleges megoldás: összegyűjtöttem a termékeken ténylegesen megtalálható vásárlótájékoztató jelöléseket. Ezek alatt értem a környezetvédelmi és emberi vonatkozású jelöléseket (Mellékletben) pl.: 100% újrapapír, visszaforgathatósági jelölések, ökotermékek, biokozmetikumok, fair trade stb. A jelöléseket termékekről scanneltem be, internetről szedtem le és különböző szervezetektől kaptam. A rengeteg piktogramból álló gyűjtemény minden egyes darabjához pontos és érthető definíciót társítottam.

Ez az összeállítás adta munkám alapját, melyből a tudatos vásárlási játékon kívül a „Tudatos élet” játék is létrejött. (ez a következő bekezdésben olvasható)

A játékot kimondottam fesztiválokra és rendezvényekre fejlesztettem ki. A fesztiválokra szánt játék dominókockáit kiürített tejesdobozok alkotják. Ennek lényege, hogy a demonstrálja a kreatív újrafelhasználást és praktikus is, mert olyan tejesdobozokat használtam, melyek visszazárhatók, így a dobozok könnyűek szállítás alatt, de szabadtéren, ha fúj a szél megtölthetőek vízzel. A dobozok egyik oldalára vannak megfelelő, nagyon tartós módszerekkel, felrögzítve a kockák „számlapjai”. A dominót úgy kell játszani, hogy a számlapon szerepelnek minden témakörből külön a képek és külön a definíciók, és játék során ezeket kell párosítani.

Lényege, hogy a játékosok, játék közben elsajátíthatják a különböző piktogramok jelentését, minden nehézség nélkül.

Az alap-játékötletből többféle variánst készítettem korosztályok és nehézség szerint:

- Olvasni nem tudó gyerekeknek: képeket képekkel kell párosítani, miközben a velük játszó felnőtt elmeséli, hogy mi mit jelent.

- Minden olvasni tudó számára: az alap játék, ahol képet a hozzá tartozó definícióval kell párosítani.

- Profik számára olyan játék, melyben nincs két egyforma kép vagy szöveg sem, mert az azonos jelentésű, de különböző kinézetű (más országokból származó) jelöléseket és szövegeket kell egymás mellé illeszteni.

Készítésük során gondosan ügyeltem arra, hogy alkalmasak legyenek sorozatgyártásra és a későbbiekben a háztartások játékkészletének egy mindennapos, izgalmas alapját is képezhessék, hisz ez elengedhetetlen fontosságú része a programomnak.

„Tudatos élet” memória játék

A „Tudatos élet” számomra a tudatos vásárlás fogalmából nőtte ki magát. Szerintem a fiataloknak környezetvédelem alatt azt is meg kell mutatni, hogy „a padtársad, és a szomszéd néni is ugyanúgy a környezeted”, mint a fák és a virágok. A gyerekek sokszor nincsenek tisztában az általános jelölésekkel sem. A világban, akár tudatos vásárlásban, akár csak ha végig megyünk az utcán és figyelünk, rengeteg olyan piktogram van, amit igen is figyelembe kell vennünk.

Ezeknek a piktogramoknak a gyűjteményéből (Melléklet) készítettem el memória játékomat. Itt ugyanazok a variánsok készültek el, mint a dominóból, korosztályok és nehézség szerint:

Képeket-képekkel, képet a hozzá tartozó definícióval és különböző kinézetű, de azonos jelentésű képeket kell párosítani.

A memória játék lapjai használt CD tokokból vannak kialakítva, egyforma oldaluk használt csomagoló papírral van bevonva a kreatív újrafelhasználást demonstrálva.

Körülírós játék

Pályázatom elején már említettem, hogy a felnőttek, sok olyan fogalommal dobálóznak, melyek nekik egyértelműek, a gyerekeknek viszont picit homályosak. Mikor teszteltem a gyerekeket, hogy mennyire értik a fogalmakat, megkértem őket írják körül, úgy hogy nem mondhatják ki a szavakat. A beszélgetések alatt több hozzánk csatlakozóval mindig jó játék kerekedett és kiderültek a hiányosságok is.

Ebből készítettem szintén óriás-társasjátékot, mely egy színes játéktáblán, bábukkal (használt csomagoló papírral bevont üvegek) játszható. Lényege, hogy a játékosoknak a kihúzott fogalmakat kell elmagyarázniuk a többieknek, miközben ott vagyunk mellettük és segítünk megérteni nekik a nem egyértelműeket.

Fogalmak több kategóriába vannak, hogy fokozatosan tanulják meg a gyerekek ezeket és ne érje rögtön kudarc érzés. (Fogalmak gyűjteménye a mellékletben)

Társasjátékokról összességében

Természetesen a játékokhoz tartozó anyagokat ismertető formájában az emberek rendelkezésére bocsátjuk. Ezekben a piktogramok jelentéssel és a fogalmak magyarázattal vannak ellátva.

A társasjátékok anyagai újrafelhasznált anyagok: a dominókockák tetrapack tejesdobozok, a bábuk használt csomagoló papírral bevont üvegek, a memória játék lapjai használt CD tokokba vannak belerakva. A játéktáblák készítésénél felhasznált festékek nem eladható, kidobásra ítélt, „kishibás” flakonú festékek voltak.

A játékok jelen formájukban kimondottam fesztiválokra és rendezvényekre lettek kifejlesztve. Készítésük során gondosan ügyeltem arra, hogy alkalmasak legyenek sorozatgyártásra és a későbbiekben a háztartások játékkészletének egy mindennapos, izgalmas alapját is képezhessék, hisz ez elengedhetetlen fontosságú része a programomnak.

Az „otthoni” társasjátékoknál kimondottan figyeltem a bővíthetőségre, variálhatóságra, hogy követhesse a játék a játékosok fejlődését, anélkül, hogy teljesen új készletet kelljen venni.

Célom, hogy találjak olyan támogatót, aki segít megcsinálni, későbben pedig sorozat-gyártani ezeket a játékokat, mind a fesztivál játékokat (hogy egyszerre több helyen legyenek használhatóak), mind az otthoni játékokat is.

Tódor

A környezettudatos vidám manó 2 éve már a kabalafiguránk, és a mozgalom „arca”. Színeivel (narancssárga, zöld, kék) felkelti a fiatalok érdeklődését, figyelmét. Mosolya mindenkit mosolygásra késztet, melynek eredménye, hogy oldódik a hangulat. Tódor baba formájában úgy segít, hogy a gyerekek játék közben hozzá sokszor szívesebben beszélnek és több mindent elmondanak neki. Tapasztalataink szerint sokkal megkönnyíti azt a folyamatot, amivel a témát közelebb tudjuk vinni másokhoz.

Tódor jól mozgatható figurájából sok apróságot készítettünk már, és még sok a terv.

Legújabb tervünk, hogy Tódoros tanulságos meséket tartalmazó mesekönyvet adunk ki, ehhez keresünk most támogatókat. (Mellékletekbe több kép is szerepel róla)

Reklám anyag

Reklám, vagyis emlékeztető ajándékainkat nagy részben mi magunk készítjük. Az adományba kapott pólókat magunk batikoljuk, mintáztatjuk, rajzoljuk. Hűtő-mágneseinket (Tódor fejes) saját kezűleg készítettük, főként maradék textil hulladékból. Nagy Terv emblémás táskáinkat kidobásra ítélt szél maradék anyagokból (melyek teljesen jó állapotban voltak, csak a gyárnak nem kellettek) saját magunk szabtuk és varrtuk.

Fesztiválok

Részt veszünk fesztiválokon (Mezőtour fesztivál, Bűvészetek – Művészetek Völgye, Volt, Sziget stb.). A fesztiválokon standot állítunk, ahol interaktív programokon és játékokon vehetnek részt a látogatók. Itt minden programunk vegyítve van a beszélgetéstől a kérdőívezésen keresztül a játékokig…

Saját környezetnevelési program

Nagy célom egy új környezetnevelési program kidolgozása. Ennek alapja a kérdőívezés, ami folyamatos. Segítségemre van, hogy az összes programunkon részletes feljegyzést készítünk tapasztalatokról, véleményekről és javaslatokról.